Balassa Zoltán
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
Részletek
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője. Esterházy János Emlékéremmel jutalmazták (1999). Alapítója és vezetője volt a Kassai Magyarok Baráti Társaságának, 1972–1980-ban a kassai Pinceszínpad tagja, 1980–1983-ban a Parázs Kisszínpad vezetője. – Fm. Pilóta a viharban (mon. Esterházy Jánosról, 1994).
Bányai Pál; Munels
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a...megnyit →
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a...megnyit →
Részletek
(* 1901. márc. 24. Besztercebánya, † 1943. dec. 14. Budakeszi [Mo.]) Író, publicista. Szakított jómódú családjával, és a kommunista párt tagjaként tüntetéseket és sztrájkokat szervezett az 1920-as években. Képzőművészeti tanulmányokat is folytatott Bécsben és Prágában. 1939-ben Illavába internálták, ahonnan Budapestre szökött. Két regénye a szlovák munkások nehéz életét ábrázolja. – Fm. Felsőgaram (r., 1934); Fakó földek (r., 1936).
Besztercebánya (Banská Bystrica; Neusohl)
Részletek
Beszteracebánya látképe (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra között, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól É-ra. L: [1921] – 10 587, ebből 8222 (77,7%) szlovák, 870 (8,2%) magyar, 753 (7,1%) zsidó, 454 (4,3%) német, 32 (0,3%) roma; [2011] – 80 003, ebből 67 062 (83,8%) szlovák, 754 (0,9%) cseh-morva, 445 (0,6%) roma, 300 (0,4%) magyar, 61 (0,1%) német, 11 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 67 008 (83,8%) szlovák, 811 (1,0%) cseh, 435 (0,5%) magyar, 247 (0,3%) roma, 53 (0,1%) német, 3 jiddis. V: [2011] – 30 691 r. k., 8715 ev., 847 gör. kat., 373 metodista, 227 adventista, 207 gör. kel., 164 jehovista, 104 baptista, 80 ref., 27 izr. – Német (szász) hospesek által alapított virágzó bányaváros volt. Hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, rezet és higanyt bányásztak, aminek köszönhetően a város a 15–16. sz.-ban vezető szerepet játszott az európai érckereskedelemben. 1255-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Zólyom vármegye, 1940–45 között a Garam menti zsupa, 1960–90 között a Közép-szlovákiai kerület, 1949–60-között és 1996 óta a ~i kerület székhelye. 1944. aug. 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, s két hónapon keresztül ~án volt a Szlovák Nemzeti Tanács, a katonai és partizánalakulatok központja. – Történelmi városrésze védett műemlékegyüttes. Eredetileg román stílusú r. k. Szűz Mária mennybevétele (ún. német) templomát a 14–15. sz.-ban gótikus, majd reneszánsz és barokk stílusban alakították át. R. k. Szt. Erzsébet ispotálytemploma 1303-ban gótikus, r. k. Szt. Kereszt- (ún. szlovák) temploma a 15. sz.-ban késő gótikus, r. k. püspöki székesegyháza 1695–1715 között barokk, a püspöki rezidencia 1783-ban ugyancsak barokk, az ev. templom 1803–07 között klasszicista stílusban épült. A 13. sz. második felében emelt várának ma már csak az előkapuja, gótikus kapuzata és egyik bástyatornya áll. Polgárházai közül legnevezetesebb az 1479-ben épült késő gótikus Mátyás-ház, a 16. sz. közepén emelt reneszánsz Thurzó-ház és az 1660-ban épült reneszánsz Beniczky-ház. – A város r. k. püspöki székhely, Közép-Szl. közlekedési, kulturális és gazdasági központja. Városi Múzeuma 1889-ben, a Közép-szlovákiai Múzeum 1950-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma 1955-ben, operaszínháza (Jozef Gregor Tajovský Színház) és bábszínháza 1960-ban, a Bél Mátyás Egyetem 1992-ben jött létre. Legjelentősebb iparágai a fa-, építőanyag, kohó-, gép-, élelmiszer-, elektronikai, papír- és nyomdaipar. – Az 1960–70-es években ~hoz csatoltak közel két tucat szomszédos települést, köztük a reneszánsz Radvánszky-kastélyról híres Radványt (Radvaň).
Besztercebánya − városközpont (GJ)
Besztercebánya
Flaché Gyula
(* 1892. nov. 7. Budapest, † 1967. szept. 18. Besztercebánya) Festő. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi akadémián tanult festészetet. Az első vh. kitörésekor bevonult, és rajzolóként teljesített szolgálatot. 1917-ben Besztercebányán telepedett le. 1920-ban megalapította a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét, amelynek az 1930-as...megnyit →
(* 1892. nov. 7. Budapest, † 1967. szept. 18. Besztercebánya) Festő. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi akadémián tanult festészetet. Az első vh. kitörésekor bevonult, és rajzolóként teljesített szolgálatot. 1917-ben Besztercebányán telepedett le. 1920-ban megalapította a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét, amelynek az 1930-as...megnyit →
Részletek
Flaché Gyula (Önarckép)
(* 1892. nov. 7. Budapest, † 1967. szept. 18. Besztercebánya) Festő. 1910-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi akadémián tanult festészetet. Az első vh. kitörésekor bevonult, és rajzolóként teljesített szolgálatot. 1917-ben Besztercebányán telepedett le. 1920-ban megalapította a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét, amelynek az 1930-as évekig az igazgatója volt. Festészetében a plein air festészet és a dekorativitás egyéni szintézisét alkotta meg. Jelentős portréfestészete is. Ő festette többek között a gyetvahutai r. k. plébániatemplom falfestményeit, s más monumentális munkákat is készített. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).
Gály Iván
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt....megnyit →
Részletek
Gály Iván (FI)
(* 1928. máj. 20. Besztercebánya, † 2015. máj. 07.) Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1953). 1951–1989 között az Új Szó munkatársa (1956–1960-ban a kulturális rovat vezetője, 1961–1962-ben és 1968–1970-ben főszerkesztő-helyettes). Riportokat, irodalmi és színházi kritikákat, interjúkat írt. – Ir. Fábry Zoltán: Harmadvirágzás. (1963); Fónod Zoltán: Körvonalak. (1982).
Halász Miklós
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
Részletek
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket írt. Fm Csehszlovákia 1918–1938 (1938).
Hugyecz László Ede; Hudec László, L. E. Hudec
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki....megnyit →
Részletek
(* 1893. jan. 8. Besztercebánya, † 1958. okt. 26. Berkeley, USA) Építész. 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építészdiplomát, majd beállt az osztrák–magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A fogolytáborból, az orosz-kínai határon keresztül, 1918-ban megszökött, és kalandos úton Sanghajban kötött ki. Az 1920–30-as években, az akkor virágkorát élő szabad kikötővárosban több mint hatvan, eklektikus ihletésű, neoklasszicista és modern art-deco stílusú épületeket tervezett 1918-tól 1945-ig. Több vallási felekezet számára is tervezett templomot a városban. 1942-ben Sanghaj tiszteletbeli konzulja lett. Később, a második vh. idején családjával elhagyta Kínát, és Svájcban telepedett le. Majd Rómában dolgozott, ahol mint statikus mérnök XII. Piusz pápa kívánságára részt vett Szt. Péter sírjának feltárási munkálataiban. Végül Amerikában, Berkeley-ben telepedett le, s ott élt haláláig.
Kubička Kucsera Klára
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
Részletek
Kubička Kucsera Klára (FI)
(* 1936. aug. 19. Léva – † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár munkatársa Besztercebányán, 1974–1983 között szabadfoglalkozású, 1987-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria építészeti gyűjteményének megalapítója. 1992–1998 között a DOCOMOMO nemzetközi építészeti szervezet szlovákiai munkacsoportjának elnöke. 1997 óta újra Besztercebányán él. Az 1960-as évektől foglalkozik a szlovákiai magyar képzőművészettel, számos kiállítás kurátora, katalógusok szerzője, lexikonok társszerzője, szakmai szervezetek tagja, ill. vezetője; az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Marian Váross-díj (1991); a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága nívódíja (1997); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2001); Martin Kusý-díj (2005); Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díja (2019); Pribina-kereszt második fokozata (2020). – Fm. Szabó Gyula, (mon., 1972); Ecce Homo – válogatás Szabó Gyula grafikáiból (1975); Kisgaléria (1977); Bacskai Béla (mon., 1983); Lipcsey György (mon., 1995).
magyar egyetemi és főiskolai intézmények Besztercebányán
Hungarisztikai tanszék a Bél Mátyás Tudományegyetem Humán Tudományok Karán (Besztercebánya, 1998–2015). Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finnugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látta el a magyar nyelv és...megnyit →
Hungarisztikai tanszék a Bél Mátyás Tudományegyetem Humán Tudományok Karán (Besztercebánya, 1998–2015). Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finnugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látta el a magyar nyelv és...megnyit →
Részletek
Hungarisztikai tanszék a Bél Mátyás Tudományegyetem Humán Tudományok Karán (Besztercebánya, 1998–2015). Alabán Ferenc alapította, 2002 őszéig Finnugor Nyelvek Tanszéke néven működött. A komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látta el a magyar nyelv és kultúra és más idegen nyelvi szakokkal való párosításban, nappali és levelező tagozaton. A hallgatók szakpárosításuknak megfelelően vesznek részt külföldi részképzésen. – Vezető: Alabán Ferenc (1998–2015).
Németh Zoltán
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az...megnyit →
Részletek
Németh Zoltán (GJ)
(* 1970. jún. 26. Érsekújvár) Költő, műfordító, irodalomkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett 1988-ban, s a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1993). Ezt követően Ipolybalogon kezdett tanítani; jelenleg a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara Hungarisztika Tanszékének adjunktusa. Szerkesztette az Irodalmi Szemlét, a Kalligramot (2007-ben a lap főszerkesztője is volt), a tatabányai Új Forrást. 1991-től publikál. – Főbb díjak: Bázis-díj (2022); Madách Imre-díj (2000), (2022); Arany Opus Díj (2016); Forbáth Imre-díj (2008), (2017). – Fm. A kapus öröme a tizenegyesnél (tan., 1999); A szem folyékony teste (v., 2000); Olvasáserotika (tan., 2000); Talamon Alfonz (mon., 2001); Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei (2002); A perverzió méltósága (v., 2002); A széttartás alakzatai (tan., 2004); A bevégezhetetlen feladat (tan., 2005); A haláljáték leküzdhetetlen vágya (v., 2005); Parti Nagy Lajos (mon., 2006); Állati nyelvek, állati versek (2007).
Petrogalli Oszkár
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a...megnyit →
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a...megnyit →
Részletek
Petrogalli Oszkár (FI)
(* 1874. Besztercebánya, † 1925. jan. 7. Besztercebánya) Ügyvéd, politikus, publicista. Jogi diplomája megszerzését követően Besztercebányán lett ügyvéd, és szerkesztette a helybeli Figyelő c. lapot. 1906-tól a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. Az államfordulat után a szlovákiai magyar politikai élet egyik szervezője; fő törekvése a szlovákiai magyar politikai erők egységének megteremtése volt. 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodájának (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága) a vezetője és a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője volt. A szlovákiai magyar politikai publicisztika kiemelkedő alakja. – Ir. Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. (1940); Popély Gyula: Ellenszélben – A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban 19418–1925. (1995).
Rényi Magda
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt...megnyit →
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt...megnyit →
Részletek
(* 1926. jún. 26. Kékkő, † 1996. jan. 21. Besztercebánya) Meseíró, szerkesztő. Losoncon járt gimnáziumba, de nem érettségizhetett, mert 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1950-től Besztercebányán élt, ahol a ČTK (Cseh Sajtóiroda) munkatársa, majd 1960–1996-ig a Szlovák Rádió helyi stúdiójának volt a szerkesztője. Fm: Egyszer volt, hol nem volt (mesék, 1957); A telhetetlen tarisznya (mesék, 1961).
Skuteczky Döme
(* 1849. febr. 14. Kisgajar, † 1921. márc. 13. Besztercebánya) Festő. 1865–1870 között a bécsi és a velencei akadémiákon történeti festészetet tanult. A következő években Európa több városában működött (München, Firenze, Bécs, Velence), de más városokban is (Budapest, Prága, Párizs) is bemutatkozott. 1889-ben Besztercebányán, felesége szülővárosában...megnyit →
(* 1849. febr. 14. Kisgajar, † 1921. márc. 13. Besztercebánya) Festő. 1865–1870 között a bécsi és a velencei akadémiákon történeti festészetet tanult. A következő években Európa több városában működött (München, Firenze, Bécs, Velence), de más városokban is (Budapest, Prága, Párizs) is bemutatkozott. 1889-ben Besztercebányán, felesége szülővárosában...megnyit →
Részletek
Skuteczky Döme (Önarckép)
(* 1849. febr. 14. Kisgajar, † 1921. márc. 13. Besztercebánya) Festő. 1865–1870 között a bécsi és a velencei akadémiákon történeti festészetet tanult. A következő években Európa több városában működött (München, Firenze, Bécs, Velence), de más városokban is (Budapest, Prága, Párizs) is bemutatkozott. 1889-ben Besztercebányán, felesége szülővárosában telepedett le, és haláláig itt élt. A hagyományos realista olajfestészetet művelője volt, később a szín és a fény szabadabb megfogalmazása foglalkoztatta. – Ir. Dominik Skutecký 1849–1921. Personálna bibliografia (2001).
Szenes Piroska
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez...megnyit →
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez...megnyit →
Részletek
(* 1899. nov. 25. Marosszalatna [Románia], † 1972. ápr. 28. New York [USA]) Író. Gyermekkorában került a Felvidékre. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, ekkoriban közelebbi kapcsolatba került Babitsékkal, és a Nyugat novellapályázatán 1925-ben dicséretet kapott. 1927-ben Besztercebányán telepedett le, de irodalmi kapcsolatai továbbra is Budapesthez fűzték. 1938-ban férjével, Halász Miklóssal a fajüldözés elől Ny-Európába, majd 1945-ben az USA-ba emigrált. – Fm. Az utolsó úr (r., 1927); Csillag a homlokán (r., 1930, 1982); Jedviga kisasszony (elb., 1934); Egyszer élünk (r., 1935); Lesz-e gyümölcs a fán? (r., 1948).
Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete
1920. okt. 16-án alakult meg Besztercebányán. Kezdeményezője és igazgatója Flaché Gyula festőművész volt. Célkitűzése a szlovákiai képzőművészek egyesítése és problémáik megoldásának segítése volt. Miután a nemzeti alapon szerveződő Spolok slovenských umelcov (Szlovák Képzőművészek Egyesülete) elutasította meghívásukat, a szlovákiai kisebbségi művészek egyesületévé vált. 1922-ben nagyszabású...megnyit →
1920. okt. 16-án alakult meg Besztercebányán. Kezdeményezője és igazgatója Flaché Gyula festőművész volt. Célkitűzése a szlovákiai képzőművészek egyesítése és problémáik megoldásának segítése volt. Miután a nemzeti alapon szerveződő Spolok slovenských umelcov (Szlovák Képzőművészek Egyesülete) elutasította meghívásukat, a szlovákiai kisebbségi művészek egyesületévé vált. 1922-ben nagyszabású...megnyit →
Részletek
1920. okt. 16-án alakult meg Besztercebányán. Kezdeményezője és igazgatója Flaché Gyula festőművész volt. Célkitűzése a szlovákiai képzőművészek egyesítése és problémáik megoldásának segítése volt. Miután a nemzeti alapon szerveződő Spolok slovenských umelcov (Szlovák Képzőművészek Egyesülete) elutasította meghívásukat, a szlovákiai kisebbségi művészek egyesületévé vált. 1922-ben nagyszabású kiállítást rendeztek Prágában. A kiállítás anyagi problémái nagy terhet róttak az egyesület további működésére. 1925-ben Losoncon és Pozsonyban rendeztek további csoportos kiállításokat. Miután 1924-ben további kisebbségi egyesületek is megkezdték működésüket (Kazinczy Társaság képzőművészeti szakosztálya, Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya) és a pozsonyi Művészegylet is aktivizálódott, a ~ egyre inkább veszített jelentőségéből, és 1931 után már semmi nyoma sincs további működésének. Tagjainak munkásságát főleg a pozsonyi Művészegyletben lehet továbbkövetni.